Közvélemény kutatás
Bánfi Kata témája a csajos csoport részére
Pár hete jártam az egyik közvélemény kutató cégnél mély interjún. Már másodjára voltam náluk, tavaly 3 idén 4 ezer forintos vásárlási utalványt kaptam. Jól jött. És még évekkel ezelőtt nyertem egy telefont karácsony előtt, amit eladtunk, és megvolt a karácsonyi ajándékra a pénz. Most meg pláne jól jön így, hogy elvettek a GYED-ből.
Én az interneten -ahol nem kell a nevem, a címem, semmim megadni – szívesen töltök ki kérdőíveket. Gyors, nem látják a kérdéssel kapcsolatos reakcióm. De vajon miért nem szeretjük azokat, akik az utcán megállítanak, és csak pár kérdést tesznek fel? Mi a baj velük? Úgy érezzük, hogy nagyon belemásznak a személyes szféránkba? Vagy miért tartózkodunk tőlük? A netes kitöltésben az a jobb, hogy az személytelen? Mi a véleményetek ezekről a kutatásokról? Mennyire adja vissza ténylegesen az ország véleményét? Azt mondják, hogy egy 10 milliós országban elég 1000 embert megkérdezni, hogy az reprezentatív felmérés legyen. Vajon tényleg elég?
